Ma elmaradt az úszás. Ezt csak ott tudtuk meg, Krisz már félpucéran állt, elfelejtettek szólni... Rögtönöztünk egy Lehel piacon tett látogatást, pogácsáztunk, és fakanálbáb-alapanyagokat vettünk. A vásárfia része volt még egy mézeskalács-kiszúró készlet, egy harisnya és egy rózsaszín szemüveg Pettinek.
Utána irány Wonkát simogatni és Orsinál fini túrós csuszát enni! A mozgáshiányt kompenzálandó ebéd után bemetróztunk a Vörösmarty térre, ahol ma nyitott az adventi vásár. Egy kürtös kalácson kívül nem vettünk semmit, mivel a piacon már kiköltekeztünk, de nagyon jól esett sétálni, bár elég hideg volt.
Utána itthon barkácsoltunk egy Hidegűző Manót az előszoba-ajtó elé, mert ordított a befelé süvítő levegő. Most jobb, de még nem az igazi. Szegény Manó nem bírja egyedül, kell majd valami szigetelésféle... (Közben jött a boldogító telefon Apától.)
Az X faktort gitáron és tánckarral végigkísértük, és vártuk, lecsap-e még a Petti féle kórság ránk is, ugyanis Krisz és én is megkaptuk az ízelítőt a vírusból. Emiatt a holnapra tevezett kirándulás elmaradhat, mert bár a jászberényi állatkert nem a bazi szmogos területre esik, attól még nem jó sorbanállós vécére több ízben rászorulni!
Babi: Krisz üzeni, hogy szeret, legyél jó és kérdezi, hogy van-e jakuzzi? És a Petra ugyanezt. Vigyázat, sok fotó!
