Szalai Kristóf

Volt ám nagy öröm! Még a legkisebb kis totyogó mellé is került meglepi. Mert a Miki minden kisgyereknek hoz ajcsit, a két és fél heteseknek is. :-) Délután pedig adventi vásár volt a suliban. Ott árultunk kis kolléganőmmel. :-)

Először történt meg, hogy nem fotóztam le az ablakokat, így most listát írok: Pettike: 2 mesekönyv, az egyik babás, a legújabb Boribon, de annyira szerette pici korában a Boribon meséket, meg amúgy is nagy gyűjtő, hogy nagyon örült is neki, a másik a Bogyó és Babóca…

Kristóf sztem valami elemmel, meg kóborárammal mehet, de hogy nem az alvás adja az életfunkciókhoz szükséges energiát, az tuti. 3-kor lecsekkolta, megjött-e a Miki, a tesójánál is, aztán becsületesen visszafeküdt 6:30-ig. Onnantól nem aludt - délután sem, és pár perce még…

Újabb hét egyedül, illetve a gyerekekkel. Hát jóóóól üzenünk akkor, kösz, megvagyunk!A bölcsis látogatás nem jött össze, majd pénteken, ha minden igaz! Helyette hazatéptünk, mert így volt idő gyurmázni, Barbie-mesét nézni, vacsorázni, több részletben vécézni, karácsonyi…

Sajnos nem kaptam jegyet a Nyugati Pályaudvar-Vasúttörténeti Park Mikulás Vonatára, így rögtönöztünk egy Duna Plaza Mikulás-nézést is, hátha a vasárnapi Télapó negyon mű, nagyon nem őszöreg, nagyon kínai. A Plazás jól nézett ki, leszámítva, hogy egy Lidl-zacskóval…