Friss hotel Kijevben. Annyira, hogy árad a festékszag mindenhol. Szerencse, hogy nem vagyok finnyás ilyen szempontból. Mivel ma esett, az már meg sem lepett, hogy esőkopogást hallottam a 7 emeletes szállodában a 3. emeleti szobám ablaktalan fürdőszobájából. Az már inkább, hogy mikor benéztem a fürdőszobába, a szellőztetőn keresztül folyt be a víz. Még szerencse hogy méreg drágán töltöttem már le magamnak olyan relax zenét, ami esőkopogást ad.

A reptéri útlevél ellenőrzés viszont közel dubáji. Majdnem egy óráig tartott mire kijutottam. Sajonos egyszerre 3 gép érkezett. Jó részük bevándorlási gyanús volt, állítólag. (Vannak kérem, akik Ukrajnába akarnak bevándorolni!) Szépen kígyózott a sor a kordonok között, csak páran bújtak át alatta, míg a az ellenőrök közelébe nem értünk. Ott már csak a nem helyiek (értsd LÚZERek) nem bújtak át. Aztán jött egy kedves néni, hogy előre engedje a kisgyermekeseket. Érdekes módon mindegyikhez csapódott még vagy 10 "rokon" is. Kedvencem mégsem ez, hanem a határőr, aki többekkel is 1-2-3 percen keresztül csevegett, pedig tudtuk mind: végül úgyis átengedi, akárhogy faggatja őket.

Ennek köszönhetően éjféli lett a vacsora, egy olasz módon elkészített steak literes, helyi sörrel lekísérve. Minden jó, ha...