Azon belül is a Botanikai Tansétát jártuk be, 8 állomást mindössze kb. 1600 méteren (eltévedéssel 2 km :).
A táblákon található infók a sétához vásárolható füzetben feltett kérdésekkel csak random vannak köszönőviszonyban, de a kezdeményezés jó. Csak így tovább, remélhetőleg megszűnik ez a picit zavaró szitu, hogy ott kell állni, és kérdést rögtönözni, olyat, amire tudhatja is a választ a gyerek, bioszóra meg rég volt ám!
De levélgyűjtéshez még tájékozottnak sem kell lenni, megy reflexből. Pettike annyira nekiállt falevelet gyűjteni, hogy még fotózni sem volt könnyű, mire meg összeszedte magát, Kristóf lett olyan spontán, mint egy ezer fős fáklyás felvonulás.
Hat és fél méter után kb. a kínzó éhség azonnal padra ültetett...
Itt viszont volt alkalmam belfotózni a kosárkába. Pettike - lájk!
Nagyon szép a park, jót sétáltunk. Volt pl. gyönyörködnivaló:
De Kristóf hiányolt egy kiállítást, múzeumot, valamit. (Jéééééézus, tényleg beitta az elmúlt éveket!!!) Ezirányú vágykozása is jól lakhatott, a kijáratnál lévő Berkenye-Házban apró kis interaktív tárlat várja a gyerekeket, és egy szál fotót se készítettem, mert rohantam fát a türzse alapján kitalálni, fából készült levelet körberajzolni, fiókokat kihuzogatni, és infókat felolvasni.
Megyünk még!