Azta' de hétvége volt!
Szombat reggel örvendezés Apának.
Még mindig reggel örvendezés a szabályos lábtempónak az usziban.
Délelőtt örvendezés a Meki-reggelinek.
Utána örvendezés a metrónak, de még jobban a Földalattinak!!!
Színház... A gyerekeknek tetszett és ez a lényeg! Jó, hát a Pöttyös Panni iskolába megy végülis nekik szólt, de mégis furi volt. Én nagyobbakat röhögtem, mint ők, de kizárólag olyan poénokon, amiket ők nem érthettek. Volt benne helyzetkomikum, abszurd poén és dramaturgiai poén is (Demjén Iskolatáskája szólt, mikor Kockás Peti suliba indult), de az pl., hogy a díszletet KIZÁRÓLAG nagyméretű szürke lego kockák alkották, és minden jelmez neonszínben pompázott, valahogy túl szürreálissá tette az egészet. De..jó volt, na!
Örvendezés a Földalattinak, metrónak kicsit sem.
Örvendezés az ebédnek, de nem az alvásnak.
Abszolút nulla örvendezés, hogy be kell menni a Dechatlonba, de utána újabb örvendezés az esti korcsolyázásnak.
Vasárnap folytatólagos örvendezés amiatt, hogy igazi téli napot tartottunk. Felkerekedtünk, és meg sem álltunk Dobogókőig. A célállomástól egypercnyire még szép őszi tájat láttunk, a hó az utolsó kanyarban tűnt elő. A pálya kissé jeges volt, a szánkónk kb. a harmadik lecsúszásnál szétesett. A gyerekek úgy kacagtak, hogy kacagott velük mindenki, tán még a fák ágai, a felhők, és a Nap maga is. Popsitepsi, kölcsönszánkó, meredek, alig lejtő, egyenes- Apa húzzál léccciiiiii, és ez így ment egész délelőtt. Ott is ebédeltünk, nagyon jó kis leveseik vannak, megyünk még! :)
Krisz este még nyomott egy korit Apával, így búcsúztak el egymástól, mert Apa már megint elment a még több hóba! :(
