Ovi után elmentünk megnézni, na hol is lakik a Nagypapa. Tök aranyos, odaszaladós, megható ölelés után:

Nagypapa, van tévéd? És csokid?

Valamit félreértettem a múltkor, nem a konyha lett kész, hanem egy gardrob-szekrény, így még elég "kalandosan" néz ki a lakás, de a Minimax üzembiztos, úgyhogy nem volt gond.

Aztán a kori, és a lila folt... Kár hogy így alakult, mert ma is nagyon élvezte Krisz a csúszkázást. Petra viszont nem, úgyhogy ez így nem lesz jó... Drága és csak Krisz imádja, de mondjuk ő tényleg... Az esés/lökés után (nagy, dagi lány kontra Kristóf) még fogóztunk egyet, és csak az a gáz, hogy holnap az ovis úszást így lehet hogy passzolni kell...

Az esti fürdés sose népszerű, ma sem volt, de kitaláltam (az alapötletet a Hanna és az Ikrek lábnyomai című blogban olvastam), hogy minden este feldobjuk valamivel a tisztasági perceket, így minden nap kihúzunk egy cetlit, és aznap az lesz, ami a papíron szerepel. A mai cetlin ez állt:

Hahotázva röhögtek két percig ezen a kis bugyutaságon, úgyhogy az elalvás megint becsúszott a fél tízbe ebben a felfokozott hangulatban...