és velem.
A suliba nem tud járni, mert szerdánként van, amikor a balett. És ez a mostantól mindig csütörtöki délután nem is csak arról szól, hogy vonalakat huzogassunk, hanem hogy együtt legyünk csak mi ketten. Krisszel jókat beszélgetek isiből hazafelé, Petrával így próbálok saját időt nyerni. Úgyhogy ebéd után haza, ezen a délutánon nem alvás, hanem mindenféle más a program.
Kezdtük egy kirakóssal, amire Petti közölte hogy bébikönnyű, és nyilván nem az, de ügyesen haladt vele.
Feladatlapozni nem is nagyon volt kedve, de két feladatot megcsinált, nem is kértem többre.
Aztán hajtogattunk sótartót. Kitöltötte (ovis jeleket rajzolt, azokról asszociál a feladatokra; kedvencem: egész nap kulacsból kell innom, mert 11 számolás után a kék alsót választottam és ott pillangó volt.. )
Aztán a ceruzákat még nem raktuk el. Tükörben néznie kellett a saját szemét és lerajzolni. Íriszt nem rajzolt, csak pupillát a szemgödörbe :) és megtanultuk, egy szemöldök mennyire kifejező lehet. Az hogy én tanítom rajzolni, nagyon rossz ötlet, de biztos van rosszabb is. :D
Végül eltávolodva a síktól, finommotorikát fejlesztettünk, dagasztás után pogácsát szaggatott a kis kukta. Jó volt az "óra", mindketten élveztük! 
