az ilyen egész hetes utakon.
Reggel az egyik Leó-emelésnél éreztem, hogy elintéztem magam, a derekamnak sanyi. Persze ma volt az egyik eddigi leghisztisebb napja, nehéz volt székbe, bavásárlókocsiba tenni, rúgkapált össze-vissza, és egyébként is rémesen ordítozós, veszekedős napja volt. Persze ma volt bevásárlás is, Dechatlon is, balett is, dokizás is... És nem én voltam nyűgös, Apu is megerősítette a fentieket, amikor hazaértem a szavalóversenyről.
Ahoooool Kristóf második leeeeeeeeeetttttt!
És hogy mára se maradjunk Leó-kép nélkül, íme egy kis időutazás. :) (2006)
És hogy mi végre is? -- 2015
A suliban persze papírgyűjtés van, és van pár jóóóó nehéz dobozunk. Krisz reggel bepakolja a kocsiba, ott meg valaki majd kiveszi... Kosz maradt, nem tudtam így porszívózni, és nem megy le se mosás, se mosogatás. Megyek, vízszintbe teszem magam, azt' reggel majd kiemelnek a gyerekek. :)
